December 13-án a Lucák, Luciák névnapján ősidők óta a fényt és ajándékát, a szeretetet, szerencsét, boldogságot ünneplik. Ez a nap előkészület a még nagyobb fényünnep, a téli napforduló (dec. 21.), illetve a karácsony fogadására.
A hagyományok szerint Luca napja dologtiltó nap a lányok, asszonyok számára. Ha ezt a parancsot megszegték, súlyosan megbűnhődtek az ősi hiedelem szerint.
Ősi hiedelmek, babonák
A népi hiedelemben a 13-as szerencsétlen szám. Vannak, akik munkába sem indulnak el péntek, 13-án. Nem csoda, hogy Luca napjához számos babona kapcsolódik. Úgy tartották, hogy ezen a napon tilos varrni. Aki megszegi a tiltást, bevarrja a tyúkok fenekét, így a következő évben nem lesz tojás – és jólét sem.
Nagyon jól tette a ház asszonya, ha sokat pihent, főleg üldögélt Lucakor, mert akkor várhatóan jó kotlósak lettek a tyúkjai az elkövetkezendő évben.
Ősi megfigyelés alapján, még mindig mondogatjuk, hogy Luca naptól számítva, a nappalok hosszabbak egy tyúklépéssel. Ez annyit jelent, hogy a télből már kifelé haladunk. Az év leghosszabb éjszakája ez, a fény győzedelmeskedik, s lassú, biztos gyarapodásnak indul. Ez valóban ősi hagyomány, mert később vezették be a Gergely naptárt, mely előtt a téli napforduló pontosan december13-ra esett – mára ez naptár miatt eltolódott.
Laposabb kis tálkába búzát szórunk, meleg, világos helyre tesszük, és karácsonyig öntözgetjük. Ha nagyra, magasra hajt ki, bő termést jövendöl a következő évre. Ha karácsonyig kicsírázik az összes szem bő termés várható a következő évre.
Luca naptól kezdve 12 napon át megfigyelték az időjárást. Úgy vélték ugyanis, hogy amilyen az első nap, olyan lesz az eljövendő év első hónapja, amilyen a második nap, olyan a második hónap és így tovább.
Számtalan mágia kapcsolódik Luca napjához. Persze ahány vidék, annyi szokás, bizonyos rituálék azonban országszerte elterjedtek. A pogácsajóslással egy több száz éves hagyományt tarthatunk életben. Nem is olyan régen még szokás volt a lányos házaknál december 13-án süteményt sütni. A tésztába papírra írt fiúneveket rejtettek, úgy tartották, hogy az utolsó darabban található keresztnév elárulja, hogy ki lesz az eladósorba kerülő lány jövendőbelije.
A házasságjóslást gombócokkal is végezték. A kis papírokat belegyúrták a tésztába, majd forró vízbe tették a gombócot, és figyelték, hogy melyik kerül legelőbb felszínre, ugyanis abból tudták meg a vőlegény nevét.
Nemcsak a jövendőbelire végeztek régen varázslást, hanem a gazdagságra is. A pogácsa jó szolgálatot tett ebben az esetben is. A lényeg, hogy az egyik süteménybe süss bele egy fémpénzt, aki a pogácsájában megtalálja az érmét, a néphit szerint bőséges évre számíthat.
Luca napja elképzelhetetlen volt lucaszék nélkül. A kerek, háromlábú széket Luca napján kezdték el faragni a férfiak, ám igyekezniük kellett, hogy elkészüljenek december 24-ig, mert a legenda szerint csak a karácsonyi misén látható meg, hogy valójában ki a boszorkány. Az utóbbi onnan ismerhető fel, hogy szarva van, viszont csak a székről látható meg.