Az óbecsei zsilip és a híd között tavaly óta hosszú iszapdomb csúfította a csatorna partját. Az iszappal együtt sok szemét is a felszínre került, sőt sok helyütt a nád is szárba szökkent a partra emelt iszapban. A Gombos–Óbecse csatorna, illetve a csatorna és a Tisza találkozásánál lévő partszakasz iszaptalanítását a Vajdaság Vizei Közvállalat finanszírozta.
A csatorna jobb partján lévő iszapot a Közép-Bácska DTD Vízgazdálkodási Vállalat hordatta el, és egy inspekciós ösvény kialakításával és a csatorna bal oldalának az iszaptalanításával is megbízta a kivitelezőt – tudtuk meg Zoran Dragićtól, a Közép-Bácska DTD Vízgazdálkodási Vállalat megbízott igazgatójától. Tájékoztatása szerint az iszapot a beruházó, a Vajdaság Vizei Közvállalat kérésére szállították a régi zsilipnél található kiserdőbe.
– Tudomásom van róla, hogy az óbecseiek méltatlankodnak amiatt, hogy ide kerül az iszap, és én ezt jeleztem is a beruházónak. Azt a választ kaptam tőlük, hogy az iszapot kivizsgálták, és nincs benne káros anyag – közölte érdeklődésünkre Dragić. A vizsgálati eredmények felől a Vajdaság Vizei Közvállalat óbecsei munkaegységének a vezetőjénél, Mirko Tomićevićnál is érdeklődtünk, aki azt mondta: megfelelő elemzési eredmények nélkül hozzá sem láthatnának a munkához, ami azt jelenti, hogy a lakosságnak nincs oka aggodalomra.Vanja Barišić Joković, a Vajdaság Vizei vállalat korábbi szóvivője egyébként még 2007-ben beszélt arról, hogy az iszaptalanítás technológiájának a meghatározásához szükség van az iszap összetételének az elemzésére, ettől függ az, hol ásnak gödröget, miként kell a földet megóvni az iszaptól, milyen fákat kell később ültetni a területre és szükség van-e bizonyos szakaszokon az iszap szárítására, brikettelésére és elégetésére.
A norvég vízvédelmi intézet hivatalos értékelése szerint a Nagy-Bácskai-csatorna (Ferenc József-csatorna) Európa legszennyezettebb vízfolyása, ugyanis a csatorna fenekén levő iszapban több mint 2000 toxikus elem található, melyek közül több rákkeltő. A verbászi kórház adatai is arról tanúskodnak, hogy a csatorna környékén élők körében az utóbbi évtizedekben jelentősen megemelkedett a rosszindulatú daganatos betegek száma: 1984 és 1994 között 136 tüdőrákos beteget diagnosztizáltak körükben, és ez a szám a következő tíz évben megduplázódott. (Bár csak a tüdőrákos betegekről vannak hivatalos adatok, az eredmények hasonlóak az egyéb rákos megbetegedések esetében is.) Ilyen kimutatás az óbecsei lakosokra vonatkozóan nem készült, de a szakértők szerint Óbecsénél nem ilyen kritikus a helyzet, mivel ott kevésbé szennyezett a víz.
A csatorna szennyezettségének a problémájára a megoldást a verbászi központi víztisztító megépítése jelentené. Az Európai Unió 15 millió euróval támogatta ezt a projektumot, de az üzem hét év alatt sem készült el. A munkálatok elvégzésének végső határideje 2016 nyara lett volna. Mivel ezt a határidőt sem sikerült betartani, a Verbászi Környezetvédelmi Mozgalom panaszlevéllel fordult az EU szerbiai küldöttségéhez, amelyben azt írták: zsákutcába került a régió legnagyobb környezetvédelmi beruházása. A jelek szerint a Nagy-Bácskai-csatorna még sokáig nemcsak Vajdaság, hanem egész Európa fekete foltja marad.
Forrás: magyarszo.com
