A szerb nép körében a karácsony-ünnep vallási, liturgikus és népi hagyományok egyvelege.
A karácsony Szerbiában háromnapos ünnep, melyet megelőz karácsony böjtje, amely negyven napon át tart. A téli böjt utolsó napjával a karácsony négynapos, elsősorban családi ünneppé vált. Az ünnep első napja a születés, az élet megújulásának örömét idézi, a második pedig csendes, intim családi hangulatú.
Az ünneplés január 6-án, a böjt utolsó napjának reggelén kezdődik. Régebben ezen a napon a házigazda kora reggel elindult, hogy kivágjon egy kisebb tölgyfát, ebből lett azután a karácsonyi tuskó. A tuskó, vagy ahogyan nálunk mondják, a bádnyák azt a fát szimbolizálja, amelyet a pásztorok ajándékoztak a kis Jézusnak, és amellyel József tüzet gyújthatott a hideg barlangban, ahol Jézus megszületett. A karácsonyi tuskó egyben Krisztus keresztfáját is jelképezi.
E napon a házból semmit sem volt szabad kivinni. Este történt a karácsonyi tuskó égetése. Régebben szalmával szórták be a ház padlóját, azon ülve, gyertya mellett a böjtöt tartva, vacsorázva, mézes diót eszegetve és borozgatva várták a karácsonyt.
Karácsony hajnalán a pravoszláv templomokban megszólalnak a harangok, valamint puskalövések adják hírül Krisztus születését. A család ünnepi díszbe öltözve vesz részt a hajnali misén, valamint a karácsonyi liturgián. Ezt követően a templomban mindenkinek úrvacsorát, vagyis egy darabka szentelt kenyeret adnak. Az emberek a „Krisztus megszületett!” szavakkal köszöntik egymást, és a „Valóban megszületett!” szavakkal válaszolnak.
Karácsony napján azután a hajnali misét és áldozást követően már bőséges reggelit fogyasztanak.
Karácsony napján kora délelőtt – előzetes megállapodás szerint – különleges vendég érkezik a házba, aki karácsonyi köszöntőt mond, majd a tűzhelyben felszítja a tüzet és folytatja a köszöntőt. Ez a személy azokat a keleti bölcseket szimbolizálja, akik hosszú utat tettek meg, hogy Krisztus előtt fejet hajthassanak. A háziasszony ezután étellel-itallal kínálja, és megajándékozza. A hiedelem szerint a karácsonykor érkező vendég egész évben szerencsét hoz a házra.
A karácsonyi menü bablevesből és mákos gubából áll, mert a szenteste az adventi böjti időszak utolsó napja. A vacsora után a családfő egy almát – amely az egység szimbóluma – annyi részre szeletel, ahány tagja van a családnak.
Forrás:Magyar Kurír
