A szervadományozás és szervátültetés európai napján látott napvilágot az a lesújtó adat, amely szerint Szerbia a donorok és a transzplantációs műtétek számát tekintve az utolsó előtti helyet foglalja el Európában.
Ez azt jelenti, hogy Szerbiában egymillió lakosra öt donor jut, míg Spanyolországban vagy Horvátországban ez a szám meghaladja a harmincat. A szakemberek szerint ha tíz szervadományozó lenne egymillió lakosra Szerbiában, megszűnne a várólista az életmentő szervekre. Jelenleg Szerbiában nagyjából 120 ezer ember rendelkezik donorkártyával, transzplantációs műtéteket pedig öt egészségügyi központban hajtanak végre. Egy vesére általában több mint tíz évet kell várni, és nagyjából 600 páciens szerepel várólistán, miközben Európa más országaiban három éven belül sor kerül a szervátültetésre.
Óbecsén szervadományozási akciót tartottak az egészségházban, amelyen 31 személy döntött úgy, hogy halála után felajánlja szerveit. Ezt a döntést bármikor meg lehet hozni, ehhez csupán egy nyilatkozatot kell kitölteni, ezután pedig az illető egy donorkártyát kap. Aleksandra Nolčić doktornő elmondása szerint a szervadományozásban nincs korhatár, és egy-egy betegség sem lehet kizáró ok, ugyanis minden egyes esetben az orvosok fognak dönteni arról, valamely egészséges szervvel megmenthető-e valaki más élete. Egyetlen adományozó 50 beteg ember életét mentheti meg vagy teheti jobbá. Bár az országban lassan változik az ezzel kapcsolatos tudatosság, az érdektelenség, a tájékozatlanság és a bizalmatlanság mellett számos tévhit is gátolja azt, hogy többen döntsenek a szervadományozás mellett. Aleksandra Nolčić szerint sokan alaptalanul viseltetnek fenntartásokkal, szervátültetéskor ugyanis kizárt a visszaélés lehetősége.
Azok az óbecseiek, akik további információhoz szeretnének jutni a szervdonációval kapcsolatosan vagy nyilatkozni szeretnének szervük adományozásáról, az egészségházban Aleksandra Nolčić doktornőhöz vagy Dragan Banović ápolóhoz fordulhatnak, de a háziorvos is tud tájékoztatással szolgálni.
(MagyarSzó)
