Az asszonyok sokféle alakú és méretű kendőt viseltek. Ezek között voltak hosszúkás és négyzet alakúak, kisebbek, vagy akár az egész testet beborítók.
A nagy fehér lepedő a fehér gyászt jelezte. A kendőt megköthették az áll alatt, vagy a tarkón, vagy turbánszerűen csavarhatták a fejre. A főkötők az asszony hajának megtartására szolgáltak. Keményebb anyagból készültek, fakéregből, kéregpapírból, vagy keményített vászonból. Változatos alakú kéregfőkötőket hordtak. A fejfedőkkel az alkalomhoz és az időjáráshoz is igazodtak, például otthon csak egy egyszerű puha főkötőt tettek fel. A kendőre kalapot, szalmakalapot is tettek,
A lányok pártája a szüzek által viselt virágkoszorúból alakult ki, és a szűziességet jelképezte. A párta gyűrű alakú, gyöngyökkel kirakott, és hátul selyemszalagok lógtak róla.
A férfiak egyaránt hordtak kalapot, sapkát és süveget, bár a sapka jobbára téli viselet volt. A kúp alakú sapka lehet prémes vagy prém nélküli. A gazdagabbak kalapjukat színes szövettel díszíttették. A sapka anyaga juhbőr; a szőrmés vadbőr kalap nemesi kiváltság volt. A süveget nemezből
készítették. Leginkább a 16–18. században divatozott, a 19. század második felére eltűnt; legtovább a pásztoroknál maradt meg. A katonák csákós süveget hordtak, és a nép utánozta őket,
A kalapok laposabbak és szélesebb karimájúak, mint a süvegek. Formájuk sokat változott. Régen is hordták, de csak a süveg után vált népszerűvé a széles karimájú kalap. A karima szélességét rendeletekkel igyekeztek szabályozni, de minden rendelet hatástalannak bizonyult a divattal szemben. A karima szélessége később csökkent, de a pásztoroknál sokáig megmaradt a széles karima. Ezek a kalapok inkább a süvegre emlékeztettek.
A kalapot pántlika, toll vagy bokréta díszíthette. A vőfélyek és a katonaviselt legények színes pántlikát kötöttek kalapjukra. Adaru-, a sas- és a kócsagtoll viselete nemesi kiváltságnak számított. Tollat, vagy bokrétát csak a legények vagy a pásztorok tűzhettek kalapjuk mellé.
Projekat podržan od strane Ministarstva državne uprave i lokalne samouprave.
Medijski prilozi ne odražavaju nužno zvanične stavove Ministarstva državne uprave i lokalne samouprave.
